A Drakula-fiak harca, Jacopo Bannisio és a korabeli irodalmi hálózat
A Drakula-fiak harca, Jacopo Bannisio és a korabeli irodalmi hálózat
Egy 1510 elején készült jelentés szerint I. Iszamil iráni sah (1487–1524) a Szafavida-dinasztia alapítója, aki Hatáí néven verseket is írt, betört az Oszmán Birodalomba. Ezzel párhuzamosan Vlaslo vajda elüldözte Havasalföld trónjáról Vlad vajdát. Jóllehet mindenki arra számított, hogy a magyar király Vlad vajda segítségére siet, ez mégsem történt meg. A jelentés a Haus- Hof- und Staatsarchivban maradt fenn Jacopo Bannisio dokumentumai között, és miden bizonnyal Bannisio számára is állították össze. Bannisio (Jakov Baničević, 1466-1532) Korčula (Curzola) szigetéről származott, 1510-ben I. Miksa császár titkára volt. Igazi hálózatépítő és logisztikai nagymester: a korszak legjelesebb humanistáival levelezett, vagy kereste fel őket személyesen (Beatus Rhenanus, Pietro Bembo, Johannes Cuspinianus, Willibald Pirckheimer stb.). Antwerpenben találkozott Albert Dürerrel, aki el is készítette ez alkalommal Bannisio portréját. Erasmus-szal a Johannes Pfefferkorn és Johannes Reuchlin közötti, a zsidó könyvek elégetéséről szóló, vitáról levelezett. Pirckheimernek a budai könnyvtárból Cuspinianus közvetítésével „kölcsönzött” görög kéziratokat. Az előadás során azt próbálom meg bemutatni, hogy miért érdeklődhetett Bannisio 1510-ben egy „jelentéktelen” román vajdaság hétköznapinak számító trónváltása iránt? Ki volt Vlaslo vajda, valamint az elüldözött Vlad vajda, aki Szebenbe menekül, ahol megölik, és a sírfeliratát nem más készíti el, mint Hans Saltzman (Johannes Salius megh. 1530) az első pestis elleni karanténszabályzat kidolgozója. Miért emlékezett meg Vlad vajda haláláról Christian Schaeseus is, és hogyan reagált minderre az Athosz-hegyi szerzetes Gavril protosz, aki 1534-ben Szapolyai János titkárával a reformációról levelezett.
More